Tényleg olyan búval bélelt nép a magyar?

2020. május 24.

Az ENSZ évről évre közzéteszi több mint 150 ország vizsgálata alapján a World Happiness Report című jelentést. Ebben azt próbálja meg kideríteni, melyik országban mennyire boldogok az ott élők. A mérés módszertanát sokan többféle szempontból is vitatják⁽⁴⁾, mégis a hetedik alkalommal publikált jelentés olyan érdekes adatsorokat közöl, melyek egymással összevetve számos érdekes változásra mutatnak rá.

A jelentésben 2012-ben Magyarország még a 110-edik helyen állt⁽²⁾ a vizsgált 156 ország közül. A felmérésben részt vevő országok száma évről évre nagyjából változatlan maradt,155 és 157 mozgott. Hazánk azonban évről évre egyre előkelőbb helyezést ér el a népes mezőnyben. Idén egyébként harmadik alkalommal került a lista élére Finnország (korábban Norvégia illetve Dánia vezette a sort)

A felmérés több tényezőt vizsgál. Figyelembe veszi az országot általánosan jellemző boldogság szintjének megállapításához az egy főre jutó GDP-t, a korrupció mértékét, igyekszik számszerűsített formában figyelembe venni az egyének szabadságérzetének nagyságát, kalkulál a nagylelkűség (pontosabban a jótékonykodás és adakozás) mutatószámaival, a születéskor várható egészséges élettartam hosszával, és figyeli, hogy aki bajba kerül, az milyen mértékű társadalmi támogatásra számíthat. Hogy a COVID-19 pandémia milyen hatással lesz ebben a több mint 150 országban a felsorolt mutatókra, az majd a 2021 március 20-án napvilágra kerülő mérés adataiban fog meglátszani. Ez még meglehetősen messze van, de kíváncsian várjuk!

Azt azonban leszűrhetjük a fenti táblázatból, hogy a magyarokra semmiképp sem mondható, hogy búval béleltek lennének. Ha régebben azok voltak is, jelenleg ez a helyzet változik, ugyanis nemzetközi összehasonlításban évről évre stabilan javul Magyarország helyezése a legboldogabb országok rangsorában.

Az idei jelentésben még egy ennél érdekesebb adat is található, Magyarország ugyanis dobogós, ha azt vizsgáljuk, hogy mekkorát változott az itt élők összesített boldogsága, ha az első mérés 2008-2012 közötti időszakát összevetjük az utolsóként vizsgált 2017-2019-es periódus adataival⁽⁵⁾. E tekintetben csak Benin és Togo, két kis nyugat-afrikai ország előzött meg bennünket. Mindkét ország a szubszaharai régióban, vagyis Nyugat Afrikának a Szahara alatti részében található, Togo 7,5 millió lakossal míg Benin 11,7 millió lakossal büszkélkedhet a 2019-es adatok szerint. Bulgária közvetlenül utánunk a negyedik ebben a listában, miközben Ausztria, Franciaország, Svájc, Írország, Svédország, Norvégia, az USA és Dánia pedig összességében most a boldogságnak egy alacsonyabb szintjén áll, mint az első méréskor. Vagyis Magyarország úgy kerül egyre előrébb a boldogság rangsorban, hogy olyan országok, akik messze előttünk jártak, szép lassan fokozatosan rontanak a helyezéseiken.

Térjünk inkább vissza március 20-hoz, a boldogság világnapjához, mert nemcsak ez a híres World Happines Report lát napvilágot évről évre ezen a napon. Ugyanerre a napra időzíti éves adatainak közzétételét immár 2016 óta a legátfogóbb magyar boldogság kutatás is. Az adott évi boldogságtérkép a Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE PPK Pozitív Pszichológia kutatócsoportja összefogásával készül el évről évre. Az alapítvány részéről Bagdi Bella, a kutatócsoport részéről pedig Prof. Oláh Attila és munkatársai azok, akik a kezdetektől bábáskodnak a program sikere körül. Évről évre többszáz településen többezer honfitársunktól gyűjtenek adatokat egy kiterjedt, internet-alapú kutatás keretében, hogy a World Happiness Report módszertanától eltérő módszertannal, de tudományosan tökéletesen korrekt vizsgálattal, sztenderdizált, és pszichometriailag hiteles kérdőívekkel mérjék fel a magyar lakosság jóllétének és mentális egészségének aktuális szintjét. Mivel a kutatás évek óta folyik, mostanra már értékes összehasonlító adatok is rendelkezésre állnak.

Az idén márciusban nyilvánosságra hozott kutatás eredménye teljes terjedelmében ezen a linken érhető el:  http://boldogsagprogram.hu/magyarorszag-boldogsagterkepe-2020/ . Az adatok gyűjtését március 10-én, vagyis a hazai pandémiás veszélyhelyzet kihirdetése előtt néhány nappal zárták le. Ebben a felmérésben tehát a kijárási korlátozásnak, az online oktatásnak, a munkaerőpiaci helyzet átalakulásának és a turizmus teljes leállásának hatásai még nem jelennek meg.  Három jelentős területen mégis azt gondolom, hogy jelentős tanulságokkal szolgál a felmérés.

1. A nők és férfiak boldogságának eltérő mértéke
2. A boldogságunk megyékre vonatkozó bontása
3. És a magyar férfiak boldogsága, illetve ennek forrása

Ebből az első témát itt most ennek a cikknek a zárásaként szeretném tárgyalni, míg a másik két témára később, egy-egy következő cikkben térek majd vissza.

A nők és férfiak boldogságának mértékéről ugyanis az eddigi hazai felmérések kivétel nélkül mindig azt állapították meg, hogy mindegyik földrajzi régióban, minden életkorban és minden párkapcsolati formában mindig a nők azok, akik magukat jellemzően boldogabbnak vallják a férfiaknál⁽³⁾. Érdekes, hogy ezt a tipikus trendet az idei adatok is megerősítették, vagyis hogy a hölgyek valamiért a boldogságnak egy kicsit magasabb szintjén élik az életüket, mint a velük azonos földrajzi területen, vagy azonos élethelyzetben élő férfiak.

Elgondolkodtató azonban, hogy a magyar férfiak a magyar nőkhöz képest összességében és átlagosan valóban kisebb mértékben érzik boldognak magukat. Ugyancsak igaz, hogy az országon belül földrajzilag is eltér a globális jóllét mértéke, és minden megyében sajátos rajzolatot mutat, hogy egyik évről a másikra miként alakul ennek az értéknek a változása. legközelebb ezzel folytatom.

források:
(1) https://worldhappiness.report/archive/ ,
(2) http://boldogsagprogram.hu/magyarorszag-boldogsagterkepe-2019/#6 .
(3) http://boldogsagprogram.hu/magyarorszag-boldogsagterkepe-2020/ ,
(4) https://en.wikipedia.org/wiki/World_Happiness_Report 
(5) https://worldhappiness.report/ed/2020/social-environments-for-world-happiness/